Egy Nem Várt Fordulat

Balog Csaba már a sokadik kávéját itta azon a szerda reggelen, miközben a lánya, Réka a táskájában kotorászott az angoldolgozatra készített puskája után. Először még csak morgott egyet az orra alatt, majd egyre kétségbeesettebben próbálkozott, végül pedig dühösen előkapta a telefonját és beütötte: „zárcsere Budapest„. A felesége, Mari, még a sminkjét igazgatta a tükör előtt, amikor a legkisebb gyerek, Marci boldogan jelentette be, hogy ő már teljesen készen áll az indulásra. Az idilli reggeli készülődés azonban hirtelen rémálommá változott, amikor Csaba a bejárati ajtóhoz lépett, és a kulcs egyszerűen nem volt hajlandó elfordulni a zárban.  Mari közben próbálta menteni a helyzetet, és már hívta is az iskolát, hogy jelezze a késést.

A megmentő, egy barátságos arcú zárszerelő, szerencsére épp a környéken volt egy másik munka miatt. Amíg vártak rá, a család visszavonult a nappaliba, ahol mindenki a maga módján próbálta feldolgozni a helyzetet. Réka titokban örült, hogy több ideje lesz felkészülni a dolgozatra, Marci rajzolgatni kezdett, Mari pedig idegesen járkált fel-alá, hiszen egy fontos ügyféllel kellett volna találkoznia. A szerelő profin és gyorsan dolgozott, közben pedig olyan szórakoztató történeteket mesélt hasonló esetekről, hogy még a stresszes Csaba is elmosolyodott néhányszor.

Amikor végre kitárult az ajtó, mindenki egyszerre akart kirontani rajta, ami kisebb tumultust okozott a folyosón. Mari végül át tudta szervezni a találkozóját, Réka megírta a dolgozatot (a puska nélkül is egész jól sikerült), Marci pedig az oviban büszkén mesélte, hogy ők bizony „be voltak zárva, mint egy igazi kalandfilmben”. Este, amikor a család újra összegyűlt a vacsoraasztalnál, már képesek voltak nevetni az egészen. Mari aznap este egy kis cetlire felírta a szerelő számát, és a hűtőre tűzte – hiszen ki tudja, mikor lesz rá újra szükség. Csaba pedig megfogadta, hogy ezentúl jobban odafigyel a zár „vészjelzéseire”, mielőtt az újra úgy döntene, hogy átalakítja a család reggeli programját.